Kettős mérce: kiderült, mennyire áll készen Ukrajna az uniós csatlakozásra

Mint ismert, az elmúlt napokban kiemelt témává vált Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának kérdése, ezért a Faktum egy terjedelmes elemzésben áttekintette objektív mércék szerint, hogy mennyire felkészült erre keleti szomszédunk. A portál a téma kapcsán azt a kérdést is feltette, hogy nem arról van-e inkább szó, hogy az Európai Bizottság, az Európai Néppárt – illetve itthon a Tisza Párt – olyan politikai döntést akar ráerőltetni az európai partnerországokra, amelynek potenciális veszélyeivel egyelőre nem kíván foglalkozni. 

Az összeállításban kitértek arra is, hogy miként működik az érettség vizsgálata a csatlakozási tárgyalásokat már régóta folytató országok esetében. Mint írták, a csatlakozási követelményeket az úgynevezett koppenhágai kritériumok foglalják össze. Ezeket a feltételeket az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi ülésén erősítették meg.

A kritériumok a következők:

• a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
• működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
• a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása

– sorolták.

A Faktum ezután emlékeztetett, hogy 

Megjegyezték, hogy az ukrán igyekezetet mostanra már négy területen ismerte el a Bizottság: a bírók kiválasztása, az Igazságügyi Főtananács átvilágítása, a pénzmosás és a média terén megtett lépések kielégítőnek tűntek ahhoz, hogy megindulhassanak a komolyabb tárgyalások. 

– hangsúlyozták.

Jócskán akadnak még hiányosságok

A Faktum elemzésében rámutatott, hogy a valóság azonban az, hogy 

mint arra a Magyar Külügyi Intézet elemzése rámutat. Eszerint „a Bizottság által előírt hét konkrét lépés tekintetében is visszalépés történt, miközben Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája továbbra is messze elmarad az európai normáktól. Ukrajna gazdasági és politikai helyzete gyors ütemben romlik, és az ország jobban függ a külföldi segélyektől, valamint az ukrán államadósság külföldiek általi felvásárlásától mint valaha. Ha a külföldi támogatás elmarad, Ukrajna gazdasági helyzete még távolabb kerül az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumaitól. (...) Az ukrán kormány a nemzetbiztonságra hivatkozva gyakorlatilag központosította a hagyományos médiát, és rendkívül megnehezítette a kormánykritikus hírcsatornákhoz való hozzáférést. (…) A fentiek mellett 

(...) Mindebből egy olyan ország képe rajzolódik ki, amely nem alkalmas a csatlakozási tárgyalások megkezdésére” – foglalta össze a tavaly látható helyzetet a Külügyi Intézet. 

A Ludovika.hu összefoglalója pedig inkább a gazdasági problémákra összpontosítva mutatta be az ukrán-felkészülés hiányosságait. „Háborús helyzetben a versenyképes gazdaság fenntartása akár vágyálomnak is tekinthető, de a csatlakozási kérelem benyújtása óta más területeken sem tett Ukrajna érdemi lépéseket a kritériumoknak való megfelelés érdekében” – húzták alá.

A teljes elemzést ITT tekintheti meg.

***

***

Nyitókép: ENS BUTTNER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP